Orbán mondata gyakorlatilag elismeri az ellenzék által régóta hangoztatott tényt: a magyar emberek életszínvonala folyamatosan csökken. A magyarok fizetése a második legalacsonyabb az EU-n belül, míg az infláció (a pénzromlás) a legnagyobb.
Ez mindenképpen új kommunikációs irány, hiszen eddig a kormánypropaganda ezt a tényt inkább elhallgatta.
A kormány most a multikat nevezi meg felelősnek
A miniszterelnök arra azért gondosan ügyelt, hogy a brutális áremelkedésért bizony a kormány elhibázott gazdaságpolitikája is felelős. Az eddigi „válság infláció”, „brüsszeli infláció” és „háborús infláció” kifejezések után most a kormányfő a multicégek profitéhségét teszi felelőssé. Ezzel a politikai üzenettel teremtve alapot az amúgy is magas extra adók megemeléséhez és a kötelező intézkedések szigorításához.
A konzervatív kormány baloldali szólamai mind a választókhoz szólnak. A „fizessenek a gazdagok” típusú megszólalások egy gondoskodó kormány látszatát keltik. De világosan látszik, hogy az extraprofit adó, a bankadó, a kötelező akciók és a hasonló intézkedések károsultjai a legvégén a vásárlók és a fogyasztók. Mert a cégek ezeket lassan lecsorgatva átterhelik az emberekre.
Akkor valóban a bankok és a multicégek tehetnek a magas árakról?
A dolog nem ilyen fekete-fehér. Még akkor sem, ha a kormánypárti sajtó hosszú cikkekben sulykolja, hogy a multik profitéhsége és nyerészkedése hajtja előre az inflációt.
Való igaz, hogy számos kereskedelmi vállalat a legfrissebb adatok szerint elkezdte növelni a nyereségrátáját. De ehhez hozzátartozik az is, hogy például az élelmiszerláncok pénzügyi stabilitása 2022-ben erősen megremegett. A különadó mértéke és az energiaköltség növekedés miatt szinte minden élelmiszer multi esetében csökkent a nyereség, sőt több piaci szereplő veszteséget könyvelt el. Mondhatjuk természetes folyamatnak, hogy ezek után a vállalatok átgondolják a stratégiájukat, hisz nyereségorientált vállalkozásokról van szó.
A korábbi nyereségcsökkenés, a romló nemzetgazdasági mutatók és a forint gyengesége, a bizonytalan gazdasági környezet, a magas adók, valamint a teljesen kiszámíthatatlanul változó törvények mind arra készteti a kiskereskedelmi láncokat, hogy a bevételük növelésével tartalékot képezzenek. És ugyanez vonatkozik a lakossági pénzintézetekre is.
Az Orbán-kormány nem képes kezelni a költségvetés hatalmas hiányát
Magyarország gazdasági mutatói a legrosszabbak között vannak az EU-n belül. A politikai okokból elvesztett Európai Uniós pénzek, a rossz gazdaságpolitikai lépések és a nem megfelelő válságkezelés most visszaüt a kormányra. Óriási a pénzhiány. Ez pedig további megszorításokat fog hozni a gazdasági szereplők – és így az emberek – számára.
A kormány a magas különadókkal ugyan bevételt tud szerezni. A hat legnagyobb kiskereskedelmi lánc például 2022-ben mintegy 130 milliárd forint extra adót fizetett be és a bankszektor is többszáz milliárd forintot tett így be a költségvetésbe. De a kormány ezzel a módszerrel tulajdonképpen az emberekkel pénzével próbálja foltozgatni a költségvetésben tátongó hatalmas lyukat, ami ezer milliárdokban mérhető.
Forrás: Kossuth rádió, Portfolio | Kép: YouTube
