Az Európai Bizottság levélben tájékoztatja a magyar kormányt a jogállamisági eljárás elindításáról – jelentette be kedd délután az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Ursula von der Leyen emlékeztetett, hogy Magyarországnak korábban küldött levélre érkezett válaszok „mélyreható elemzése” után döntöttek a jogállamisági eljárás elindításáról – írja a Népszava.
Az „uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet” már január óta hatályban van, de eddig nem éltek vele. Mert a két fő érintett EU-tagország (Magyarország és Lengyelország) az Európai Unió Bíróságához fordult. A bíróság február 16-án elutasította a magyar és a lengyel keresetet, az Európai Bizottság pedig jelezte, hogy a választásig nem akarja elindítani.
A jogállamiság elveinek megsértése
Az eljárás. aminek az első (levelező szakasza) most indul el, a jogállamiság elveinek megsértése miatt a kezdeményezte a Bizottság. A rendelet szerint ezek a következők:
- Veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.
- Az EU-s költségvetést végrehajtó hatóságok nem működnek megfelelően.
- A nyomozó és a vádhatóságok nem tesznek meg mindent a korrupció és az uniós jog ezzel összefüggő megsértésével szemben.
- Nem biztosítják e hatóságok intézkedéseinek vagy mulasztásainak független bíróságok általi felülvizsgálatát.
- Nem előzik meg és nem szankcionálják a közösségi támogatásokkal végrehajtott csalást vagy korrupciót.
- Nem fizettetik vissza a jogosulatlan kifizetett összegeket.
- Nem biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését.
32 milliárd eurós EU támogatás forog kockán
Amennyiben az eljárás folyamán Magyarország ellen szankciókat léptet életbe az Európai Bizottság, akkor az 5 éves ciklusban részben vagy teljesen megvonhatják az EU támogatásokat. Ez mintegy 32 milliárd euró (kb. 12 500 forint) támogatás megvonását jelentené.
A tényleges eljárás ősszel indulhat el. Most a levelezés folyamata indul meg a Bizottság és a magyar kormány között, amely legalább 2 hónapot vesz igénybe. Ha a Bizottság ezután is elégedetlen a magyarországi helyzettel, akkor az Európai Tanácsban a tagállamok vezetői szavaznak minősített többséggel, hogy legyen-e szankció, erre egy hónapja van a Tanácsnak.
Ha a magyar kormány kéri, a szavazást el lehet húzni a következő miniszterelnöki csúcs utánra, mert ott vitára (de nem szavazásra) bocsáthatja a kérdést az érintett tagállam. Mivel június és szeptember között csak vészhelyzetben van EU-csúcs, tényleges szankció őszre lehet.
Forrás: Népszava, EB | Borítókép: Stephanie Lecocq / AFP
