Magyarországnak is van szerepe abban, hogy Ukrajna végül nem tudott csatlakozni a NATO-hoz. Pedig az ukránok is részesei lehettek volna annak az elrettentő védelemnek, ami segített volna elkerülni Putyin invázióját. Sorra vettük a magyar kormány NATO-vétóit, ami megakadályozta Ukrajna NATO-csatlakozását.
Hogy kezdődött Ukrajna NATO-csatlakozása?
Ukrajna már 2008-as bukaresti konferencián kifejezte első ígéretét a lehetséges NATO-tagságára vonatkozóan. Viszont 2010-ben a NATO-csatlakozási felkészülési folyamatokat Viktor Janukovics leállítatta. 2014-ben forradalom tört ki Ukrajnában, mert Janukovics miniszterelnök nem írta alá az Európai Unióval kötendő társulási szerződést. A sikeres forradalom után az új miniszterelnök 2014-ben felújította a NATO-csatlakozási felkészülést is, törvényjavaslatot fogadtak el e célból. Viszont ezután megkezdődtek az ukrán fegyveres konfliktusok: a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása, a Donyec-medence szeparatisták általi sakkbantartása.
Minden belső konfliktusa ellenére is folytatni kívánta Ukrajna a NATO-csatlakozási tárgyalásokat. Ez annyira sikeres volt, hogy 2014. szeptemberében a NATO-val közös hadgyakorlatot is tartott az ukrán hadsereg, sőt fegyvereket is kaptak egyes NATO-tagállamoktól. Ekkor már javában elszakadt Krím és Donyec Ukrajnától.
2014 és 2022 között sok dolog történt Ukrajna-szeparatisták-Oroszország háromszögében. Minszki-megállapodás, francia és német tárgyalás Putyinnal, fegyverszünet, fegyverszünet-sértések. Ez idő alatt is próbálkozott Ukrajna csatlakozási folyamatok folytatásával, viszont Magyarország megakadályozta.
Orbán-kormány: VÉTÓ!
A Fidesz és a KDNP által alakított kormányra a nemzetközi térben jellemző lett, hogy gyakran vétózik. Sok nemzet vezetője már dühös a folyamatos vétóink miatt, ezért már terveztek olyan szankciókat ellenünk, hogy korlátozzák a nemzeti vétó jogunkat.
A vétómánia így alakult:
- Az első jelentős Orbánféle vétó a „menekült-kvóta” elleni volt.
- Azt követően a lengyel szankciók elleni vétó volt.
- Aztán a magyar kormány megvétózta az EU-Afrika csúcs megállapodását.
- Később az európai klímavédelmi vállalásokat vétózta meg az Orbán-kormány.
- Az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetését is megvétózta Orbán Viktor.
- Megvétózta Magyarország az Izrael elleni palesztin rakétatámadások ügyében tett közös Uniós többségi álláspontot is.
- De a kormány a vétójával megakadályozta azt is, hogy az Európai Unió részt vegyen az Amerikai Egyesült Államok demokráciacsúcsán.
Mondhatni 2016-tól minden évre jutott legalább egy vétó. Ezen kívül az Orbán-kormány többet vétózott Ukrajna NATO-csatlakozásának ügyében is. Ezt egyébként egy ukrán nyelvtörvénnyel megszavazása miatt tették.
Az ukrán nyelvtörvény
Ukrajnába több nyelven beszélnek. Attól függően, hogy az ország mely területén tartózkodunk változó a beszélt nyelvek aránya. Az ukrán állam keletibb részén és Krím-félszigeten inkább oroszul beszélnek, Ukrajna területének középső és nyugati részén az ukrán nyelven való megszólalás a túlnyomó, Kárpátalján a magyar nyelven beszélő emberek vannak többségben. Egy-egy más ország határához közeli településeken bolgár, román és moldáv nyelv is hallható.
Ezek a nyelvi különbségek nehézséget szültek az országban. Kárpátalján például a kárpátaljai magyar pedagógusok jelezték több mint tíz éven át az ukrán kormánynak, hogy az ukrán nyelvoktatás gyenge, ezért ezzel kezdeni kellene valamit. Az ukrán parlament később azt a döntést hozta, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán nyelv mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az 5. osztálytól pedig az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tárgyat ukránul oktatnak majd. Továbbá a törvény kitért arra, hogy minden állampolgár köteles beszélni az ukránt mint az állam hivatalos nyelvét.
Begurult a magyar kormány az ukrán nyelvtörvény miatt, válasz: NATO VÉTÓ!
Először nem nagyon foglalkozott az ukrán nyelvtörvénnyel a magyar kormány. Annyira nem, hogy 2014-ben a Magyar Szocialista Párt akkori elnöke szólította fel a magyar kormányfőt, hogy tegyen lépéseket a ukrajnai magyar nemzeti közösség érdekeinek védelmében, az akkor alakuló nyelvtörvény maitt – valószínűleg nem arra gondolt, ami ezután következett. Aztán 2017 őszén megtört a jég. Pont azután, hogy 2017 nyarán Orbán Viktor találkozott az orosz állam vezetőjével, Vladimir Putyinnal az éppen akkor Budapesten megrendezett judó világbajnokság keretein belül.
Magyarország Oroszországgal együtt ment neki az ukrán nyelvtörvénynek. Csakhogy míg az orosz diplomácia csak állásfoglalást adott ki, Magyarország egy igen súlyos és veszélyes eszközhöz nyúlt: megvétózta 2017 őszén a december 6-án összehívandó NATO-Ukrajna Bizottság ülését, ami közelebb hozta volna Ukrajnát a NATO-védelemhez a hozzá való csatlakozással. Szijjártó Péter, a magyar külgazdasági és külügyminiszter azt a magyarázatot adta, hogy amíg Ukrajna nem helyezi hatályon kívül az ukrán nyelvtörvény bizonyos pontjait, addig a magyar diplomácia minden nemzetközi fórumon blokkolni fogja az Ukrajna számára fontos ügyeket, az Ukrajna-NATO tárgyalásokat is.
Így alakultak Ukrajna NATO-tagság elleni magyar vétói:
- 2017-ben Magyarország megvétózza NATO-Ukrajna Bizottság december 6-i ülését.
- 2018-ban magyar vétó miatt nem kerül sor NATO-Ukrajna miniszteri bizottság ülésére.
- 2019-ben magyar külügy első körben megvétózta a NATO nagyköveteinek közös, Ukrajnával foglalkozó nyilatkozatát.
- 2022 február elején Magyarország megvétózza, hogy Ukrajna részt vegye a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjának munkájában.
Furcsa, hogy miközben a kárpátaljai magyarokat akarta megvédeni a magyar kormány a nyelvtörvénnyel szemben, pont azzal sodorta a legnagyobb veszélybe Magyarország az ukrán területen élő magyarokat, hogy megvonta a NATO védelmének lehetőségét tőlük a vétóival. Most pedig, hogy nincs NATO-védelem Ukrajnában, Magyarország közbenjárásával könnyű szerrel megtámadhatta Oroszország Ukrajnát, a kárpátaljai magyarok pedig fegyverek célpontjainak vannak kitéve és menekülnek.
