Vladimir Putyin egyik „indoka” a háború elindítására Ukrajna NATO csatlakozási törekvése volt. Jelenleg Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Ukrajna vár a csatlakozásra és kezdte meg az erre irányuló tárgyalásokat. Oroszország ellenben kijelentette, hogy nem kíván közvetlenül határos lenni NATO tagállammal, megtesz mindent ennek megakadályozására. A háború elindítása azonban Putyin számára nem várt fordulatot hozott.
Miközben Ukrajna lerohanása egyáltalán nem lett villámháború, a fegyveres konfliktus Oroszország másik (eddig semleges) szomszédját a NATO tagság felé irányította.
Finnország esetleges NATO csatlakozása 1340 km-es közvetlen határszakaszt hozna létre, amely közel megfelel az orosz-ukrán határszakasznak (1576 km).
Finnország okozhat gondot Oroszországnak
Finnország és Oroszország a történelem során több tucat alkalommal háborúzott egymással. Az 1939-40-es Téli-háború volt a legnagyobb fegyveres konfliktus, mely egy hadüzenet nélküli szovjet agresszió volt. E háborúban a finnek súlyos veszteségeket okoztak az irdatlanul nagy túlerőben lévő támadónak, de csak komoly területi, infrastrukturális és ipari vesztességgel tudtak megszabadulni a szovjet inváziótól.
A finn társadalomban a Téli-háború emléke és veszteségei a mai napig aktívan élnek. Egy nemrég publikált felmérés szerint az ország felnőtt lakosságának kétharmada szükség esetén fegyverrel védené a hazáját.
Finnország minden európai országnál komolyabban felkészült egy esetleges háborús helyzetre. A hideg-háború befejeztével (szemben más országokkal) egyáltalán nem csökkentették a védelmi kiadásokat. Sőt! Mind a katonai erők fejlesztésére, mind pedig a civil védelem megteremtésére komoly erőforrásokat biztosítottak és biztosítanak a mai napig. Az ország több hónapra elegendő erőforrás tartalékot halmozott fel és az energiaellátás kialakítása is „háború biztos”. A városokban gyakorlatilag a teljes lakosság számára elegendő földalatti vagy megerősített épületben található óvóhely van kialakítva.
A finn hadsereg fejlett, jól felszerelt és nagy létszámú és eddig is szoros volt az együttműködése a NATO-val. A tényleges csatlakozás azonban még erősebb védelmet jelentene.
Finnország és Svédország kérheti a csatlakozást a katonai szövetséghez
A két országot a semlegességre semmilyen állami vagy államközi szerződés nem kötelezi, de az Orosz-Ukrán háború kezdetéig nem került szóba a csatlakozásuk. Egyértelmű tehát, hogy Putyin háborúja pont az ellentétes hatást váltotta ki.
Finnország és Svédország esetleges csatlakozása egy villámgyors folyamat lehet. A két ország gazdasági mutatói, politikai berendezkedése és főleg a két hadsereg felépítése gyakorlatilag teljesen megfelel a NATO csatlakozás követelményeinek. Kis túlzással pár nap alatt aláírható a szerződés, mert nincs szükség évekig tartó csatlakozási folyamatra. A finn és a svéd hadsereg által használt a fegyverrendszerek NATO kompatibilisek, kellően fejlettek és a szervezeti egységek is megfelelnek a követelményeknek. A két ország eddig is több ponton együttműködött a NATO csapatokkal.
Finnországban és Svédországban most teljeskörű társadalmi és politikai egyeztetés folyik. A lakosság mindkét országban erősen támogatja a csatlakozást és ennek a támogatottságnak főbb oka a „szomszédban” folyamatban lévő fegyveres konfliktus. Az országok parlamentje a hetekben tárgyalhat a NATO csatlakozásról, a tényleges belépés akár már nyáron megtörténhet.
Oroszország azonnal fenyegetően reagált Finnország NATO csatlakozási szándékára
Ahogy a nemzetközi politikában terjedni kezdett Finnország és Svédország NATO csatlakozási szándékának híre, Oroszország igen fenyegetően lépett fel. Két azonosítható kibertámadás érte orosz hackerektől a teljes finn infrastruktúrát, katonai légtérsértés történt a finn-orosz légtér határánál és a Putyin adminisztráció burkoltan és kevésbé burkoltan fenyegette Finnországot.
Vlagyimir Dzsabarov (a felsőház tagja) arról beszélt, hogy a finn NATO-csatlakozás legitim célponttá tenné Finnországot, ami „szörnyű tragédia lenne”, és olyan, mintha maguk kérnék az országuk „lerombolását”. Maria Zaharova (orosz külügyi szóvivő) mérsékeltebben fogalmazott: „következményekkel járna” a finn NATO-csatlakozás. Más orosz megszólalók pedig egyenesen atomfegyverek bevetéséről beszélnek, de ezek a jelzések vélhetően inkább a kommunikációs hadviselés elemei.
A tényleges katonai lépések tekintetében ellentmondásos információk vannak. Míg egyes (nem ellenőrzött) források szerint pedig Oroszország komolyan megkezdte a fegyveres erőinek mozgósítását a finn határ közelében, addig szakértők arra mutattak rá, hogy az orosz hadsereget oly mértékben köti le az Ukrajna elleni háború, hogy valószínűtlen a „megelőző csapás” Finnország ellen.
Ausztria továbbra is a semlegességet választja
A két északi állam csatlakozási szándékával egy időben újra előtérbe került az EU tag Ausztria kérdése. Ausztria azonban továbbra sem lép be a NATO-ba, csupán fenntartja a békepartnerség megállapodást. Az ország semlegességét államszerződés rögzíti.
A II. világháború után mintegy 10 éven át az országot a négy szövetséges (USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Szovjetunió) foglalta el és azt négy megszállási övezetre osztotta. Az így szétszabdalt Ausztria 1955. május 15-én Bécsben aláírt államszerződéssel vált egységes és független állammá. A megszállók kivonultak az országból, de az így megalakult Osztrák Köztársaságnak vállalnia kellett, hogy egyik katonai tömbhöz sem csatlakozik. A szerződés a mai napig érvényben van, a katonai semlegességet az ország alkotmányában is rögzítették.
Forrás: CNN, Politico, Financial Times
