Egy Costa Rica-i vízerőmű zöld kriptobányászattá alakult át. De vajon az olyan energiaéhes kriptovaluták, mint a bitcoin képesek lesznek valaha is a klímacéloknak megfelelni?
2020 végén, 30 éves működés után Eduardo Koppernek le kellett állítania Costa Rica Central Valley régiójában található Poas I vízerőmű turbináit. A Costa Rica-i Villamosenergia-tudományi Intézet – az ország állami villamosenergia-elosztója – elutasította Kopper energiaeladási ajánlatát, mert az országnak többlete van a megújuló energiaforrásokból. „Lényegében nem tudtunk mit tenni” – mondta Kopper. „Aggasztó helyzet volt. Megpróbáltuk legalább a dolgozóinkat fenntartani.” Ekkor szerzett ismereteket a bitcoinról.
A Bitcoin Energy Consumption Index szerint a kriptovaluta hatalmas energiafogyasztó, és a karbonlábnyoma a Cseh Köztársaságéhoz hasonlítható.
Kopper a bitcoinbányászatnak szentelte a vízi erőművet, hogy zöldenergiáját közvetlenül valutává válthassa. 2021 áprilisára, három hónapnyi inaktivitás után, a Poas I visszatért – megújuló energiával működő kriptovaluta bányászati központként. És nem Kopper az egyetlen, különösen az Egyesült Államokban a „zöld Bitcoin” lehetőségeket keresik. A nagy amerikai kriptobányászati cégek – mint például a Bitfarms és a Neptune Digital Assets – most „zöldként” hirdetik tevékenységeiket. Brazíliában eközben a törvényhozók a megújuló energiával működő kriptobányászat adómentességéről vitáznak.
Értékes energia pazarlása?
A Bitcoin elképesztő energiafogyasztása központi szerepet játszik a blokklánc-technológia működésében. Az új bitcoinokat bonyolult matematikai rejtvények megoldásával „bányásszák”. Ez azonban hatalmas feldolgozási teljesítményt is igényel, mivel a bányászok versenyeznek, hogy először megoldják ezeket a problémákat.
Ismerve az energiaéhes valuta környezeti hatását, tavaly több mint 200 vállalat és magánszemély indította el a Crypto Climate Accord-ot, amely 2030-ig nettó nulla működési kötelezettséget vállalt, főként a megújuló energiaforrásokra való átállással.
De nem tekinti mindenki a zöld bányászatot egy mindenki számára előnyös megoldásnak, hogy a piszkos valuta megtisztuljon. Alex de Vries közgazdász és Bitcoin-szakértő szerint problémás lehet az értékes megújuló energia „véletlenszerű számításokra” költése. Ahelyett hogy olyan ágazatokra költenék, amelyek munkahelyeket és egyéb gazdasági előnyöket biztosítanak a nemzetgazdaságok számára.
Valójában egészen a közelmúltig a megújulók már jelentős szerepet játszottak a kriptobányászatban, mivel gyakran ezek a legolcsóbb energiaforrások. A CoinShares kriptovaluta-elemző cég tanulmánya szerint 2019-ben a Bitcoin globális energiafogyasztásának legalább 74%-a megújuló energiaforrásokból származott, ennek nagy része olcsó kínai vízenergia.
2021-ben azonban a kínai kormány betiltott minden kriptovalutával kapcsolatos tevékenységet, részben a hatalmas energiafogyasztás miatt. Eközben Svédország a kriptobányászat betiltására szólította fel az Európai Uniót, azzal érvelve, hogy az eltéríti a megújuló energiát, amely más ágazatok szén-dioxid-mentesítésére is felhasználható, ezzel veszélybe sodorva a klímacélokat.
A costa rica-i kivétel
Jose Daniel Lara, a Berkeley Egyetem costa rica-i energiakutatója elismeri, hogy Costa Ricában, ahol energiatöbblet van, van némi logika a zöld kriptovaluta-bányászatban. Ideális esetben Costa Rica többletenergiáját exportálná. De ez jelenleg nem lehetséges. Bármennyire is hasznot húzhat energiaszegény szomszédja, Nicaragua a costa rica-i energiából, nincs megfelelő infrastruktúrája annak importálásához.
A bitcoinbányászat lehetővé tette Kopper számára, hogy felélessze két 1 MW-os vízerőművét, és a villamos energiát olyasvalamivé alakítsa, amely fizikai áramhálózatok nélkül is exportálható. „Itt megtaláltuk a módját, hogyan alakítsuk át az energiát digitális tokenné” – mondta.
Konténerszerű tárolóhelyiséget épített ki a központi feldolgozóegységek számára, majd néhány bányászgépet bérelt külföldi cégektől. Most ő maga is bányászik bitcoinokat. Elkerülte a 25 fős személyzet elbocsátását, és a következő hónapokban egy harmadik üzem újraaktiválását tervezi.
A Poas I kriptobányászati központ az első ilyen jellegű Costa Rica-ban, de Kopper más magán energiaszolgáltatók érdeklődését is felkeltette az országban, akik szeretnének csatlakozni az üzlethez. Máshol pedig a vállalatok azt állítják, hogy a kriptobányászat valóban segíthet megoldani a megújuló energiatermeléssel járó kihívásokat.
Kriptobányászat, mint elektromos hálózatstabilizáló technológia
Texasban a Lancium technológiai vállalat megújuló energiával működő bitcoinbányákat épít. De ahelyett, hogy a hagyományos energiafogyasztással versenyezne, a projektet a hálózat stabilizálásának egyik módjaként hirdeti.
A megújuló energiaforrásokkal – például Texas növekvő szélkapacitásával – az a nehézség, hogy a villamosenergia-termelés az időjárás függvényében ingadozik. A túlkínálat hálózati torlódásokat, sőt áramkimaradásokat is okozhat, ezért gyakran fosszilis tüzelésű erőműveket használnak, amelyek felfelé vagy lefelé hajthatók, hogy kiegyensúlyozzák a megújuló energiaforrásokat használó energiarendszereket.
A Lancium szerint a modellje lehetővé teszi, hogy a bitcoin-műveletek helyett ezt a szolgáltatást nyújtsák, egyszerűen felfelé vagy lefelé növelve a bányászati tevékenységet, attól függően, hogy mennyi többletenergia áll rendelkezésre. Lara szerint ilyen módon az olyan projektek, mint a Lancium, valóban támogathatják a megújuló energiaforrások bővítését, és csökkenthetik a fosszilis tüzelőanyagok iránti igényt.
A bányászok a fosszilis tüzelésű gazdaságokba vándorolnak
De Vries szerint globálisan a zöld kriptovaluta hulláma nincs nagy hatással a hatalmas szénlábnyomra. Miután Kína betiltotta a kriptobányászatot, a műveletek nyugatra vándoroltak – különösen a fosszilis tüzelőanyagokban gazdag Kazahsztánba, valamint az Egyesült Államokba. „Az új helyek egyszerűen nem kínálnak azonos mennyiségű megújuló energiát” – mondta de Vries.
2020 augusztusában az Egyesült Államokban zajlott a globális bitcoinbányászat 5%-a. Egy évvel később ez az arány 35%-ra emelkedett a cambridge-i egyetem adatai szerint. Főleg Texas pozicionálja magát kriptotőkeként, de az olyan projektek ellenére, mint a Lancium, az állam energiaellátásának nagy része még mindig szénből és gázból származik.
Forrás: DW; Kép: criptonoticias.com
