A kormány tavaly novemberben 480 forintban maximalizálta az alap benzin és az alap dízel árát. Idén februárban pedig az alapvető élelmiszerek (a kristálycukor, a búza finomliszt, a napraforgó étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke farhát és a 2,8 százalékos UHT-tehéntej) árát fagyasztotta be.
A szerdai kormányülésen a május 1-én (tehát 3 nap mulva) lejáró árstop meghosszabbításáról döntöttek. Az árstop határideje július 1.
Mennyi lenne, ha nem annyi?
Élelmiszerek:
Nemrég többek között a Portfolio végzett számításokat arra vonatkozóan, hogy az október 15-i szinten befagyasztott élelmiszer árak jelenleg milyen árszinten vannak. Az üzemanyagok tekintetében is számos elemzés olvasható. A becslések figyelembe vették az inflációt, a nyersanyaghiányt, az energiaárak változását, a felvásárlási árakat és a háború okozta gazdasági hatásokat.
Ezek alapján a kalkulált és megközelítőleg reális fogyasztói átlagárak az alábbiak:
| Árstop: | Árstop nélkül: | Árstop % | |
| Csirkemell /kg | 1 600 Ft | 2 000 Ft | -20% |
| Sertéscomb /kg | 1 400 Ft | 1 600 Ft | -13% |
| 2,8%-os UHT tej /l | 274 Ft | 330 Ft | -17% |
| Búza finomliszt | 212 Ft | 270 Ft | -21% |
| Kristálycukor /kg | 260 Ft | 310 Ft | -16% |
| Napraforgó étolaj | 720 Ft | 1 000 Ft | -28% |
| Benzin 95 /l | 480 Ft | 595 Ft | -19% |
| Gázolaj /l | 480 Ft | 650 Ft | -26% |
A kiskereskedelem áthárítja a vevőre az élelmiszereken keletkező veszteségeket
A fogyasztói tapasztalatok azt mutatják, hogy az kiskereskedelmi egységek az árstoppos termékeken keletkező veszteséget (ami akár a kisebb nyereség formájában jelenik meg) teljes egészében áthárítják a fogyasztókra. A nagyobb élelmiszerláncok ezt könnyen meg tudják tenni.
Hiszen akár többszáz egyéb élelmiszert forgalmaznak. Azok egy-két forintos emelésével kényelmesen tudják kompenzálni a kieső bevételt. Tehát az egyik élelmiszer olcsóságát a fogyasztó kifizeti a másik termék drágulásával.
Ezt mutatják az adatok is. Hiszen az árstopp nem állította meg az élelmiszerek drágulását. Sőt, a teljes fogyasztói kosár tekintetében egyes elemzők 11% feletti drágulást kalkulálnak.
A benzinkúthálózatok egyelőre lenyelik a veszteségek jó részét, de később ezt azok is áthárítják a fogyasztóra
A benzinkutakon nem tudják a bevételkiesést egy az egyben kompenzálni. A shopokban kapható termékek árát ugyan megemelték, de azok eladási mennyiségei nem hozzák vissza a veszteséget. Azt a veszteséget, amely egyre nagyobb. A MOL ugyanis a nagykereskedelmi árát nem fagyasztotta be, a benzinkutak reális kereskedelmi áron kapják az üzemanyagot a hazai ellátótól.
Elemzők szerint a nagy nemzetközi benzinkút hálózatok képesek vállalati szinten elviselni ezt a veszteséget. De többen arra hívták fel a figyelmet, hogy az árstopp végén a hálózatok rövid időn belül megpróbálják majd visszaszerezni a kieső bevételüket. Így még a reális árra való visszatérésnél is magasabb fogyasztói árak várhatók.
Végeredményben tehát (az élelmiszerekhez hasonlóan) itt is a fogyasztó fizeti majd ki az árkülönbözetet. Részben most a magasabb shop árakkal, részben pedig a későbbiekben a magas üzemanyagárakkal.
Nehéz helyzetben a kereskedelem kis szereplői
Mind az élelmiszer üzletek tekintetében, mind pedig a benzinkutak esetében a kereskedelmi lánc kis szereplői kerülnek/kerültek nehéz helyzetbe. Számos kistelepülésen olyan mikrovállalkozások, családi kisboltok és kis benzinkutak látják el a lakosságot, melyek nem rendelkeznek anyagi tartalékokkal.
A kis élelmiszerboltok a limitált árukészlet és a vásárlói igények miatt nem tudják szétteríteni a bevételkiesést. A kis benzinkutak pedig nem rendelkeznek más bevétellel, hiszen nem egy hálózat részei.
A kereskedelmi lánc kis szereplői tehát nagyon hamar a teljesítőképességük határára kerülnek. Az első körben az üzletek és a kutak létszámleépítése jön, majd az egység ideiglenes vagy végleges bezárása. Ez összességében munkahelyek megszűnését hozza és az adott kistelepülésen ellátási gondokat okozhat.
Forrás: KSH, Portfolio, Holtankoljak | Kép: Pexels
