Egy amerikai tisztviselő és egy európai diplomáciai forrás is megerősítette a CNN-nek, hogy a NATO felhatalmazta Tod Wolters tábornokot, az európai szövetségesek főparancsnokát, az úgynevezett védelmi álláspont aktiválására. Az aktivált protokoll magába foglalja a NATO Reagáló Erők aktiválásának képességét. Ez azt jelenti, hogy a katonai parancsnokok nagyobb felhatalmazást kapnak a katonai erők mozgatására, beleértve a NATO válasz csapatokat is.
„Készen állunk, hogy megfelelően igazítjuk a hadállásokat, de amit teszünk, az védekező, megfontolt, és nem törekszünk konfrontációra. Meg akarjuk előzni a konfliktust” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön.
Ezzel összefüggésben a Biden adminisztráció folytatja a hetekben elkezdett európai haderőátcsoportosítást.
Átcsoportosítások az Európában állomásozó amerikai haderőnél
Washington már az orosz-ukrán konfliktus élesedésekor határozott lépéseket tett. Az Európában állomásozó amerikai csapatokat keleti irányba átcsoportosítva erősítette a jelenlétet kelet Európában. Ezen felül újabb csapatok áthelyezését kezdték meg a tengerentúlról.
A főként Németországban állomásozó amerikai kontingensből február első napjaiban mintegy 1700 katona átvezénylésével 4500-5000 főre növelték a Lengyelországban állomásozó amerikai csapatlétszámot. Február 10-én pedig mintegy 1000 amerikai katona átvezénylése indult meg Romániába (részben Magyarországon keresztül).
John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője korábban egy sajtótájékoztatón jelentette: Washington átmeneti jelleggel mintegy 2000 katonát küld a Fort Bragg (Észak-Karolina, USA) támaszpontról Lengyelországba és Németországba, ezenkívül a Németországban állomásozó úgynevezett Stryker páncélos századhoz tartozó körülbelül 1000 katonát vezényel át a kelet európai régióba.
Magyarországra is érkeztek amerikai katonák
Február elején mind Szijjártó Péter külügyminiszter, mind pedig Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka úgy nyilatkoztak, hogy az (akkor még lehetséges, ma már bizonyos) orosz-ukrán fegyveres konfliktus esetén a Magyar Honvédség külső segítség nélkül is képes ellátni a feladatait.
„Vannak Magyarországon NATO-katonák, a Magyar Honvédség, amely NATO-egység. A Magyar Honvédség megfelelő állapotban van ahhoz, hogy megvédje az országot, tehát nincs szükség külső csapatokra.” – nyilatkozta február 5-én elején Szijjártó.
Ezért volt érdekes az a február 19-én, a mértékadó külföldi sajtóban szárnyra kapó információ, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt egy 200 fős amerikai kontingens és Stryker páncélos járművek érkeznek Magyarországra.
A Honvédelmi Minisztérium közleményben pontosította ezt:
„Hamarosan kezdődnek a tavaszi gyakorlati szezon nagyobb kiképzési eseményei, amelyek között – a korábbi évekhez hasonlóan – nemcsak magyar, hanem többnemzeti gyakorlatok is várhatók.”
Forrás: CNN, NBC News | Kép: U.S. Army
